Akkor most kimaxoltam mára a zinternetet. (via U.S. Marine, found four baby bunnies in a hole next to a dead rabbit. He took them and decided to give them a second chance at life.)
June 19, 2013, 11:33pm
Egyszer Horn Gyula elküldött a kurva anyámba. Így szó szerint. 1992 ben történt mindez (ugye akkor az MDF kormányzott, Horn a külügyi bizottság elnöke volt) , én gyakornok-asszisztens a Reggeli Krónikában a Kossuthon. Pintér Dezső volt a szerkesztő-műsorvezető, reggel 4:15 kor kezembe nyomott egy MTI hírt, amelyben Csóti György (azt hiszem MDF-es alelnök volt ugyanabban a bizottságban) mondott valamit Hornra. Dezső azt kérte azonnal hívjam fel Hornt és telefoninterjúban reagáltassam a hírre. Mégegyszer írom, reggeli negyed öt volt. Felhívtam az otthoni telefonján (mobil ugye nem volt akkor) ő vette fel, bemutatkoztam, mondtam a nevem és hogy milyen ügyben zavarom mire ő ezt üvöltötte a telefonba, emlékszem minden szavára: “MENJEN MAGA A KURVA ANYJÁBA, MIT KÉPZEL, ITT GYEREKEK ALSZANAK” és lecsapta a telefont. Dezsőnek jelentettem, hogy Horn elküldött a kurva anyámba, jól kiröhögött mindenki, én rohadt kínosan éreztem magam, ám egyszer csak megcsörrent a szerkesztőségi telefon. A gépírónő vette fel, letakarta a beszélőt és súgta, hogy a Horn Gyula engem keres. Visszahívott. Ennyit mondott: “Bocsánatot szeretnék kérni magától az iménti hangnemért, szívesen reagálok a hírre!” Az interjú kb 5 ször ment le aznap reggel a Reggeli Krónikában, az egészes hírekben hosszabb, a feles hírekben rövidebb verzióban. Sok más közvetlen személyes emlékem nincs róla, de ezt a sztorit szeretem mesélni. Bocsánatot kért, baromi jól esett akkor :)
(Source: svbyndrs)
Reblogged from Vámpírpillangó.
June 19, 2013, 11:04pm
Nem is tudom szavakba önteni, hogy mennyire hiányzik az országnak még egy narcisztikus, egomán pártelnök…
June 18, 2013, 8:53pm
I know I am late, but here this is for all the fathers out there.
http://failnation.tumblr.comLeendo eletem
A rozsdás flinta mellé kell egy ilyen póló is :-D.
Reblogged from eszpee.
June 18, 2013, 8:53am
On Bilderberg
I was invited to the Bilderberg conference this year — embarrassed I hadn’t known anything about it before, and more embarrassed I hadn’t known anything about the controversy around it.
But having been there, and done that, I confess I don’t get the outrage.
It’s a conference. There’s no agreements, or planning, or anything beyond people speaking in panels, and people asking questions (or “asking questions”) of the speakers. Or at least that I saw. (Sure, it might have been that between 10pm and 8am (the only time we had off) there were secret meetings held by the rulers of the world. Suffice it, they didn’t invite me to them if they indeed were happening.)
The venue was nice, but not opulent. The topics were wide ranging. There was a great panel on Syria and on medical research, but every other panel was interesting as well. The audience wasn’t representative of the world, but it was mixed. There were strong critics; there were views expressed that most there didn’t agree; and there were more of that than came just from me.
True, the meeting is conducted with Chatham House Rules, meaning while the ideas expressed can be shared, the identity of speaker can’t be shared. Again, I don’t get the outrage about this. I’ve been to many conferences with the same rules, and many times I’ve recognized why they make sense. Especially if you’re someone in authority — CEO of a company or minister of a government — while you should be held accountable for your words, it’s fair your words not be taken out of context. Or at least, I get why people would only choose to participate if they were confident of this modest protection.
There’s a business model to protest. I get that. There’s value in rallying the people. But here was yet another time I thought: if only we could get this sort of passion directed against something real, or something that mattered. Outrage about people meeting to hear at least some ideas they don’t agree with doesn’t seem to me to be the highest and best use of outrage.
Reblogged from Lessig Blog, v2.
June 15, 2013, 2:59pm
Biztos befutás - Álpályázatokon nyert a mandineres újságírók cége
:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Na jó, egy gyönyörű sztori. Emlékszem hogy Balogh Ákossal leveleztem anno 2010 elején a valasztas.hu honlapjáról, mert felkért mint szakértőt hogy röviden írjak az akkor 17 millió Ft-ért elkészült fejlesztésekről.
Ha tudtam volna hogy Balogh Ákos fél évvel azelőtt eljátszotta ugyanezt kicsiben…
2.35 milliós fejlesztési költség + havi 190 üzemeltetési díj 2009-10-ben egy ILYEN honlap esetében az ugyanaz a kategória mint ahogy a valasztas.hu-nál is brutálisan túlszámlázták az összegeket.
Szóval kedves Balogh Ákos, te ugyanaz a kategória vagy mint az összes többi kormányzati és önkormányzati korrupciót megvalósító bűnöző, maximum nem akkora szinten, viszont Simicska legalább nem áll ki pontifikálni arról hogy hol húzódik az erkölcsi mérce, meg nem tetteti függetlennek és újságírónak magát.
A kurva anyádat.
I’m shocked, shocked, shocked!!!
Reblogged from Vámpírpillangó.
June 15, 2013, 11:30am
“Prága > Budapest”
— Prága: nincs elszámoltatási kormánybiztos
Budapest: van elszámoltatási kormánybiztos
Prága: az olomouci Legfőbb Ügyészség 400 rendőrrel kvázi lekapcsolja a fél kormányt
Budapest: a Legfőbb Ügység a trafiikmutyi hangfelvételének kiszivárogtatója ellen nyomoz személy adatokkal való visszaélés miatt. (via zero2zero)
(Source: z olomouci Legfőbb Ügyészség)
Reblogged from felvágott.
June 13, 2013, 3:45pm
ez mi a faszom? azt a cuccot nem te írtad, nem?
természetesen nem, ott volt az idézőjel. Sajnos úgy tűnik a tisztelt újságíró hölgynek, és az elszánt kerékpárosnak ez már túl nagy szellemi kihívás volt.
Na, csak hogy egy picit tisztába tegyük, ha már a telefonban csak az ügyvédedről üvöltöztél.
Én nem ismerlek, főleg nem tudom, mi a problémád velem. Tomcattel a cikk megjelenése óta nem beszéltem, ma egy akkori emailjére válaszoltam, amikor megkérdeztem, mi bajotok egymással, hogy nekem ehhez már megint közöm kell, hogy legyen. Ezután jött ki a poszt, amihez semmi közöm. Nem ismerek sem Szalait, sem Vejmelkát, főleg nem akarom, hogy a nevem ilyen balhék mellett szerepljen. Ezért törölték a posztot.
Hogy téged most kirúgnak? Nem értem. Hogy feljelentesz? Miért is? Hogy felvetted a telefonbeszélgetést és bizonyítékod van? Miről?! Szivesen meghívlak egy kávéra, hogy megbeszéljük. A telefonszámomat már tudod, habár én a te nevedet még mindig nem.
Annyi közöd van, hogy te készítettél egy alákérdezős, felszopó szagú interjút a Mandínerbe azzal az úrral, aki már fél éve háziőrizetben van (csoportos garázdasággal vádolják, a térfigyelő kamerák felvételei szerint a többi úgynevezett pesti bringással összerugdaltak egy földön fekvő csövest), aki a jelek szerint nem tud vagy nem akar elszámolni az “adományokkal”, aki a hunhíren magát nemzeti érzelmű (azaz magyarul radijobb) civilként fényezi, aki a videók szerint éjjelente kisgyerekes családokat zargat, üvöltve cigányozva és fenyegetőzve, akit nem rég ítéltek el első fokon uszításért (arra buzdított, hogy menjünk le a sarokra és üssük le az első cigányt), aki ráküldte tvrtkora a brigádját, akik annak facebook oldalán zsidó kurvázták a süket weisz fanni nevű kislányt, akinek annyi volt a bűne, hogy el mert indulni ugyanazon a pályázaton, mint a kis barátod.
mindössze annyit írtam a bejegyzésbe, hogy a mandiner és kiváló szerzője kicsit mást gondol az alanyról, mint az akitől IDÉZTEM. Igen, azt a hosszú szart nem én írtam, ott volt az idézőjel is. Ezt a facebookos bejegyzést egyébként nem azért kellett volna töröltetned, mert nehogy közöd legyen hozzá, hanem mert az elejétől a végéig hazugság az egész. A telefonban elismerted, hogy te mondtad ezeket a Tolvajkergetők vezetőjének, a beszélgetést rögzítettem, szerintem lesz alkalmad meghallgatni.
Köszi az életveszélyes fenyegetéseket, amiket kaptam a kis akciód után, anniyra azért nem vagyok beszarva, nem az első alkalom, hogy a tokás védenced rám uszítja az embereit, bár annak örülnék, ha ebben az esetben a mamámat legalább békénhagynák ezek a bátor pofák.
Kávézzon veled a rosztovi rém, a telefonban pedig bemutatkoztam, az nem az én hibám, hogy még egy nevet is képtelen vagy megjegyezni.
Ebben a történetben már rögtön az is szürreális persze, hogy az ismert előzmények után a Mandineren hájoplták Tomcatet.
Reblogged from elefani.
June 12, 2013, 3:47pm
PeerJ Blog: Celebrating the One Year Anniversary of PeerJ
We are very pleased to announce that this is the one year anniversary of PeerJ – it was on June 12th, 2012 that we first announced ourselves and started the process towards becoming a fully-fledged publishing company! Today, just 12 months later, PeerJ is completely up and running; we are…
PeerJ just turned one! Open access publishing, for just $99 for life - check them out and submit now!
Reblogged from PeerJ Blog.
June 12, 2013, 2:29pm
“Until 2009, when he finally received his green card, Oliver’s sense of outsiderhood in New York was not solely a joke: he was obliged to seek the renewal of his visa every year at the American embassy in London, and lived in fear of being turned down. “The worst experience I had was an immigration officer there, an American lady, saying, ‘Give me one good reason I should let you back in to insult my country,’” he recalls. “I felt a pulse of ice go through me. Then she said, ‘Oh, I’m just kidding, I love the show.’ But I was too stunned to laugh. My life had just flashed in front of my eyes… You realise, if it’s this difficult for me – and I have almost all the help and privileges I could have, to help me navigate the system – then clearly the immigration system is broken and barbaric.”
—
Asszem a Bede is írt már erről: kevés helyen érzi magát annyira kiszolgáltatottnak az ember, mint amikor egy amerikai konzulátusi dolgozóval, vagy határőrrel fut össze, úgy, hogy annak épp rossz napja van.
John Oliver: a very British coup | Television & radio | The Guardian
June 12, 2013, 1:58pm
